A CO₂ üvegházhatású gáz, és a légkörben lévő koncentrációjának növekedésével a Föld éghajlatának felmelegedéséhez vezet. Ennek oka, hogy a Föld hősugárzásának nagyobb hányadát veri vissza az üvegházhatású gázok rétege. A CO₂ túl magas koncentrációja a levegőben tartós globális felmelegedéshez vezethet, és ezáltal jelentősen megbontja ökoszisztémánk egyensúlyát.

A CO₂-kibocsátás a széntartalmú anyagok, például az olaj, a szén és a fa elégetése során keletkezik. Nagy mennyiségű CO₂-t termelnek az áram- és hőtermelők, az ipar és a magánháztartások.

A CO₂-kiegyenlítés lehetővé teszi, hogy az üvegtermékek gyártása vagy szállítása során elkerülhetetlenül keletkező CO₂-kibocsátást kiegyenlítő tanúsítványok segítségével kompenzálja.

Ezen intézkedések célja a globális CO₂-kibocsátás fenntartható csökkentése és a saját magunk által "okozott" CO₂-szennyezés ellensúlyozása.

Először is, a CO₂-kalkulátor segítségével meg kell határozni a kívánt üvegtermékből és annak szállításából származó kibocsátások mennyiségét .

Miután kiszámította a CO₂-kibocsátást CO₂-kalkulátorunk segítségével, el kell döntenie, hogy melyik nemzetközi éghajlatvédelmi projektet szeretné támogatni.
Az utolsó lépés, hogy a kívánt üvegcsomagolásról és a kívánt éghajlatvédelmi projektről érdeklődjön a kapcsolatfelvételi űrlapunkon keresztül.
Amint megkaptuk írásbeli megkeresését, értékesítési csapatunk a következő 48 órán belül ajánlatot küld Önnek a kívánt üvegcsomagolásra.
Amint megkaptuk a kompenzáció kifizetését, kap tőlünk egy igazolást a klímasemleges üvegcsomagolásról, amely igazolja az Ön CO₂-kompenzációjának összegét.

A hét fő üvegházhatású gáz közül nem mindegyik egyformán hatékony. A metán például 21-szer károsabb az éghajlatra, mint a CO₂, a dinitrogén-oxid 310-szer, a kén-hexafluorid pedig akár 14 000-szer is. A kibocsátások egymással való összehasonlításához ezért minden üvegházhatású gázt CO₂-ra számolunk át. Ezeket azután CO₂-egyenértéknek nevezzük.

A CER (Certified Emission Reduction) egy ENSZ-szintű tanúsítványtípus, más néven kiotói tanúsítvány, amelyet a fejlődő és feltörekvő országokban sikeresen végrehajtott éghajlatvédelmi projektekhez adnak ki, és amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete (UNFCCC) engedélyez a CO₂-kibocsátás ellentételezésére.

A Gold Standard tanúsítványok az éghajlati és egyéb projektek pozitív hatásaira vonatkozó legmagasabb szintű követelményeket határozzák meg, és különböző témakörökre terjednek ki, például megújuló energiával kapcsolatos projektekre, vízminőségre, biogázra és erdősítésre/erdősítésre.

A megvásárolt éghajlatvédelmi projekteket a külső fenntarthatósági tanácsadó cég, a Fokus Zukunft akkreditálja, jóváhagyja és ellenőrzi a három nemzetközileg elismert tanúsítási szabvány - VCS (Verified Carbon Standard), UN CER (Certified Emission Reduction of the United Nations) vagy a WWF által kifejlesztett Gold Standard - egyikének megfelelően. A projekt eredményeinek hitelesítését az elért CO₂-megtakarítás tekintetében független ellenőrző szervek, például a TÜV tanúsítja.

A 17 fenntartható fejlődési cél (SDG) az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) jelenlegi globális céljai a fenntartható fejlődésre vonatkozóan. A fenntartható fejlődési célokat 2015 szeptemberében fogadták el New Yorkban a "2030-ig tartó fenntartható fejlődési menetrend" központi elemeként, és az ENSZ valamennyi tagállama aláírta. A korábban közzétett "Millenniumi fejlesztési célok" és a riói folyamat részeként elfogadott "Fenntarthatósági menetrend" szolgáltak alapul.

A 2030-ig szóló menetrend a 17 fenntartható fejlődési céljával (SDG) egy globális terv a fenntartható béke és jólét előmozdítására és bolygónk védelmére. 2016 óta minden ország azon dolgozik, hogy ezt a szegénység elleni küzdelemre és az egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló közös jövőképet nemzeti fejlesztési tervekbe ültesse át. Ennek során különösen fontos, hogy a legkiszolgáltatottabb népességcsoportok és országok szükségleteivel és prioritásaival foglalkozzanak - hiszen a 17 célt csak akkor lehet elérni 2030-ig, ha senki sem marad lemaradva.

• 1. cél: A szegénység felszámolása
  Az egyik legfontosabb fejlesztési cél a szélsőséges szegénység felszámolása 2030-ig. A szélsőséges szegénységet azonban jelenleg napi 1,25 USA-dollár/fő küszöbértékkel határozzák meg. A kritikusok ezt a számot túlságosan alacsonynak tartják.
  
• 2. cél: Az éhezés felszámolása, az élelmezésbiztonság és a jobb táplálkozás elérése, valamint a fenntartható mezőgazdaság előmozdítása
  2030-ra minden embernek "egész évben biztonságos, tápláló és elegendő élelemhez kell jutnia". Bár már ma is elegendő élelmiszer áll rendelkezésre, nem minden ember jut hozzá. Az alultápláltság minden formáját is meg kell szüntetni, a mezőgazdasági termelékenységet és a kisipari élelmiszertermelők jövedelmét pedig meg kell duplázni.
  
• 3. cél: Egészséges élet biztosítása és a jólét előmozdítása mindenki számára minden életkorban
  2030-ra csökkentsük a globális anyai halálozási arányt 100 000 élveszületésre vetítve 70 alá. Meg kell akadályozni az újszülöttek és az öt év alatti gyermekek elkerülhető halálozását. A célok között kiemelt jelentőséggel bír az AIDS, a tuberkulózis és a malária járványok, valamint az elhanyagolt trópusi betegségek felszámolása, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés mindenki számára.
  
• 4. cél: inkluzív, méltányos és minőségi oktatás és az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek előmozdítása mindenki számára
  A legfontosabb célkitűzés szerint "2030-ra minden lány és fiú egyenlő eséllyel fejezze be az ingyenes és minőségi általános és középfokú oktatást". További célok fogalmaznak meg referenciaértékeket az iskoláskor előtti oktatásra, valamint a felsőoktatásra és a szakképzésre vonatkozóan.
  
• 5. cél: A nemek közötti egyenlőség megvalósítása és minden nő és lány helyzetbe hozása
  Az egyik legfontosabb célkitűzés a nők és lányok elleni diszkrimináció minden formájának megszüntetése és az ellenük irányuló erőszak felszámolása. Más célok a nemek szerinti megkülönböztetés egyes formáival foglalkoznak, mint például a kényszerházasság, a vezetői pozíciók megszerzésében való esélyegyenlőség hiánya és a gazdasági erőforrásokhoz való egyenlőtlen jogok.
  
• 6. cél: A víz és a szennyvízelvezetés elérhetőségének és fenntartható kezelésének biztosítása mindenki számára
  2030-ig mindenki számára biztosítani kell a biztonságos és megfizethető ivóvízhez, valamint a megfelelő és méltányos szennyvízelvezetéshez való hozzáférést. További célok közé tartozik a vízminőség javítása, a vízfelhasználás hatékonysága és a vízzel kapcsolatos ökoszisztémák védelme.
  
• 7. cél: megfizethető, megbízható, fenntartható és korszerű energiához való hozzáférés biztosítása mindenki számára
  2030-ig biztosítani kell az energiaszolgáltatásokhoz való általános hozzáférést. Jelentősen növelni kell a megújuló energiaforrások arányát. Ezzel egyidejűleg meg kell duplázni az energiahatékonyság növekedési ütemét.
  
• 8. cél: A fenntartható, inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés, a teljes és produktív foglalkoztatás és a tisztességes munka előmozdítása mindenki számára
  Nagy hangsúlyt fektetnek a fenntartható gazdasági növekedés és foglalkoztatás kérdéseire. A magas gazdasági növekedést mindenekelőtt a legkevésbé fejlett országokban tartják szükségesnek, legalább évi 7 %-ot. A magasabb gazdasági termelékenység és az erőforrás-hatékonyság minden ország számára célul van kitűzve. További célok kapcsolódnak a tisztességes munkahelyekhez, a teljes és produktív foglalkoztatáshoz, a kényszermunka, a rabszolgaság és az emberkereskedelem megszüntetéséhez, valamint a munkavállalói jogok védelméhez.
  
• 9. cél: Rugalmas infrastruktúra kiépítése, az inkluzív és fenntartható iparosítás előmozdítása és az innováció ösztönzése
  A cél a gazdasági fejlődés és az emberi jólét támogatása érdekében jó minőségű, megbízható, fenntartható és rugalmas infrastruktúra kiépítése. Különösen a fejlődő országokban a kis ipari vállalatoknak jobb hozzáférést kell biztosítani a pénzügyi szolgáltatásokhoz, az értékláncokhoz és a piacokhoz.
  
• 10. cél: Az országokon belüli és az országok közötti egyenlőtlenségek csökkentése
  Fontos cél: "2030-ra a lakosság legszegényebb 40 százaléka számára a nemzeti átlagot meghaladó jövedelemnövekedés elérése". Cél továbbá, hogy "erősítsük a fejlődő országok hangját a globális gazdasági és pénzügyi intézményekben történő döntéshozatalban".
  
• 11. cél: A városok és az emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóvá és fenntarthatóvá tétele
  "2030-ra biztosítsuk mindenki számára a megfelelő, biztonságos és megfizethető lakhatáshoz és alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést, és rehabilitáljuk a nyomornegyedeket.". Ez magában foglalja a mindenki számára elérhető közlekedési rendszert, a részvételen alapuló településtervezést, a katasztrófamegelőzés javítását, a környezetszennyezés csökkentését és az éghajlatváltozás következményeivel szembeni nagyobb ellenálló képességet.
  
• 12. cél: Fenntartható fogyasztási és termelési minták biztosítása
  E cél megvalósítása érdekében "a fejlett országoknak kell vezető szerepet vállalniuk", míg a fejlődő országoknak a fejlettségi szintjüknek és kapacitásuknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk. A felsorolt fontos kérdések között szerepel a természeti erőforrások fenntartható kezelése és hatékony felhasználása, az élelmiszer-pazarlás felére csökkentése, valamint a vegyi anyagok és a hulladékok környezetbarát kezelése. Cél továbbá a fosszilis tüzelőanyagok káros támogatásának fokozatos megszüntetése.
  
• 13. cél: Sürgős intézkedések az éghajlatváltozás és annak hatásai elleni küzdelem érdekében
  Az egyik cél szerint a cél "az éghajlatváltozással kapcsolatos veszélyekkel és természeti katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség és alkalmazkodóképesség erősítése minden országban". Ennek érdekében az éghajlatvédelmi intézkedéseket be kell építeni a nemzeti politikákba, stratégiákba és tervezésbe. Kifejezetten emlékeztetnek a fejlett országok azon kötelezettségvállalására, hogy 2020-tól évente 100 milliárd dollárt fordítanak a fejlődő országok éghajlatvédelmére.
  
• 14. cél: Az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható használata a fenntartható fejlődés érdekében
  2025-re a tengerszennyezés minden formáját meg kell állítani vagy jelentősen csökkenteni kell. Emellett a tengeri és part menti ökoszisztémákat fenntartható módon kell kezelni, és küzdeni kell az óceánok elsavasodása ellen. A cél továbbá a halászati tevékenységek hatékony szabályozása és a túlhalászás megszüntetése.
  
• 15. cél: A szárazföldi ökoszisztémák védelme, helyreállítása és fenntartható használatának előmozdítása, az erdők fenntartható kezelése, az elsivatagosodás elleni küzdelem, a talajromlás megállítása és visszafordítása, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása
  A szárazföldi és belvízi édesvízi ökoszisztémák és erdők fenntartható használatát 2030-ig kell megvalósítani. Erőfeszítéseket kell tenni az elsivatagosodás elleni küzdelem és a hegyvidéki ökoszisztémák megőrzése érdekében is. A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása érdekében a veszélyeztetett fajokat védeni kell, és meg kell akadályozni a kihalásukat.
  
• 16. cél: A fenntartható fejlődés érdekében békés és befogadó társadalmak előmozdítása, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára, valamint hatékony, elszámoltatható és befogadó intézmények kiépítése minden szinten
  E cél elérése érdekében csökkenteni kell az erőszak minden formáját és biztosítani kell a jogállamiságot, beleértve a hatékony intézmények fejlesztését. Fontos továbbá, hogy 2030-ig jelentősen csökkentsük a tiltott pénzügyi és fegyveráramlásokat.
  
• 17. cél: A végrehajtási eszközök megerősítése és a fenntartható fejlődésre irányuló globális partnerség megerősítése
  Az iparosodott országokat felszólítjuk, hogy tartsák be a hivatalos fejlesztési támogatásra vonatkozó kötelezettségvállalásaikat, különösen a bruttó nemzeti jövedelmük 0,7%-ának e feladatokra történő biztosítását. A tudomány, a technológia és az innováció területén fokozottabb észak-déli és dél-déli együttműködést kell előmozdítani. A célok között szerepel továbbá egy tisztességes multilaterális kereskedelmi rendszer létrehozása a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt.
  

A globális közösség egyetértett abban, hogy a globális felmelegedést 2 Celsius-fok alatt - vagy még inkább 1,5 fok alatt - kell tartani a katasztrofális következmények elkerülése érdekében. Az egyes országok által tett jelenlegi vállalások azonban csak arra elegendőek, hogy a globális felmelegedést legfeljebb 4 fokra korlátozzák. Ennek az ambíciókban mutatkozó különbségnek a megszüntetéséhez további jelentős kötelezettségvállalásokra lesz szükség a vállalatok és a polgárok részéről. Felismertük, hogy az önkéntes kibocsátáscsökkentés és az elkerülhetetlen kibocsátások ellentételezése elengedhetetlen az éghajlatváltozás elleni hatékony fellépéshez.